2016. június 8., szerda

9.Fejezet - Csapdába csalva

~Bae DaHye~

Csendben ültem és figyeltem minden egyes mozdulatukat. A percek lassan teltek, én pedig egyre jobban kezdtem azt hinni hogy ez egy örökké valóságig fog tartani. A fiú fel-alá járkált de hamar megunta.
Jimin hosszas gondolkodás után egy kis tasak por szerű anyaggal állt elő mire én csak egy megvettő pillantással díjaztam.

-JungKook te azt beszélted azzal a két férfival hogy ezt megkapják, persze nem olcsón.-mutatta fel a kezében lévő drogot a fiatalabb felé nézve.

-Ja de ezzel mit akarsz mondani?-tárta szét karjait kérdően Kook.

-DaHye, keresd meg azt a két barmot és add ezt oda nekik.-dobta oda az ölembe amit szerencsétlenségemnek köszönhetően persze hogy nem kaptam el. -És gyere vissza az árával.
Tétlenül ültem tovább várva a következő úgymond parancsát, de semmi.

-De miért nekem kell elvinni nekik. Hara-t nem hagyom itt veletek.-fogtam meg a lány csuklóját majd felállítottam és vele indultam el teljesíteni feladatunkat.

-Nem bántanak amíg JungKook "barátnőjét" játszod nekik. Hara velünk marad. Ha visszajössz a pénzzel akkor elmehettek.-tett számunkra egy ajánlatot de hangjában mégsem éreztem azt hogy igazat mond.

-Nem bízok benned. Miért kell nektek Hara?-kérdeztem tőlük felemelt hangnemben miközben tekintetem a lányéval futott össze.

-Nekünk nem ő kell, hanem te.-mutatott felém miközben vállamnál fogva az ajtó felé kezdett vezetni. -Sok sikert Bona.-szólított így engem mire a vér is megfagyott ereimben. Mi közöm van nekem ehez. Bona mindenki szerint halott.....Jimin mit akar ezzel mondani.

-Mivan?!-kérdeztem vissza mire ő csak nevetni kezdett és az ajtót zárni kezdte. Egy kis résen keresztül még nézett engem majd ajkait ezek a szavak hagyták el "nyugi csak szivatlak".

Pár masodpercet álltam az ajtó előtt majd minden bátorságomat összeszedve zsebembe tettem az eladandó anyagot és a város felé indulva keresni kezdtem a két férfit. A nap kezdett feljönni és az éjszaka hajnalba lépett át. A levegő kezdett egyre kellemesebb hőmérsékletű lenni a hideg és szeles éjszaka után. Az épületek közt sétálgatva kezdtem idegeskedni mert még mindíg nem adtam át amit kell. 

-Kisasszony!-szólt utánam valaki mire a hang irányába fordulva láttam hogy egy rendőr az.

-Igen?-próbáltam úgy tenni mintha meg sem lepődtem volna.

-Kérem jöjjön velem az autóhoz.-indult el mire én szófogadóan követtem. Úgy gondoltam biztos valakiről fog engem kérdezni vagy csak annyit hogy mit keresek itt, de nem. Ebből még bajom lesz.


-Öhm, történt valami?-kérdeztem kissé félve miközben megálltam előtte.


-Pakoljon ki mindent a zsebeiből.-biccentet felém amiből már tudtam hogy hatalmas gond van.

-Ez minden amin nálam van.-vette elő mindent köztük a drogot is.


-Hét fiú hívott azzal az okkal hogy drogot próbált eladni nekik. Ez igaz?-vett elő egy kis füzetet aminek lapjain egy toll foglalt helyet.


-Tessék?! Ön ezt teljesen félreérti! Semmi sem igaz amit mondanak! Hagyja hogy megmagyarázzam!-kezdtem el hisztériázni az úton de ő egy cseppet sem hitt nekem. Hogy tehették ezt velem? Azt mondták adjam el erre rámhívják a zsarukat. Szándékosan próbálnak nekem keresztbe tenni.  De mit akarnak ezzel elérni...börtönbe juttatni? Csapdába csaltak....


-Majd a rendőrségen magyarázkodhat jöjjön velem.-nyitotta kinekem az autót mire nagynehezen rávettem magam hogy beszálljak. MinHo ki fog nyírni ha ezt megtudja. Minden erejével azon van hogy én ne kerüljek bajba a maffiája miatt, erre még nagyobb bajba keverem magamat.

Némán ültem a férfi mellett elkondolkozva azon, hogy hogyan is jutottam én ideáig. Fél óra elteltével a rendőrség előtt álltunk meg ahol hamar bent is találtam magam. Egy váróban foglaltam helyet ahol a csend, tisztaság és az emberek nyugalma uralkodott.

-Várjon itt, küldök egy kollégát.-hagyott itt végre a rendör aki helyébe már jött is egy másik.

-Bae DaHye.-szólított egy kedvesen csengő női hang, majd a terembe vettem az irányt és bent lévő személyekkel szemben ültem le a gondolom nekem szánt székre.

-Bae DaHye. 18 éves. Szöuli diák.-sorolta fel az adataimat mire én csak egy halk igennel tudtam válaszolni.

-Mi történt az éjjel és mit keresett magánál drog? Hallgatom.-szólalt meg komoly és rekedtes hangon a férfi. Egyenruhája sima volt, amiket néhol egy-egy rang hely díszített.

Ha elárulom az igazat akkor Jimin kinyír, ha pedig hazudok akkor meg MinHo. Fogalmam sincs mit mondjak, néha szólásra nyitom számat de egy hang sem jön ki a torkomon.

-Engedjék el a lányt. Ez minden csak nem drog. Elküldtük vizsgálatra.-jött be az a rendőr aki idehozott. Hatalmas kő esett le szívemről mire eszembe jutott hogy fogalmam sincs mit fogok mondani annak a hét baromnak. Felálltam majd elköszöntem és az ajtóba érve kifujtam az eddig visszatartott levegőmet.
A fiúk hatalmas magyarázattal tartoznak nekem amiért átvertek és konkrétan rámhívták a zsarukat. És Jimin miért adott nekem "drogot" hogy adjam el mikor nem is az volt a tasakban....
Ráadásul reggel hat óra van és még a suliba is be kell mennem ha nem akarom hogy kirúgjanak. Beszélnem kell Hara-val de a bangtan tagjaival is még ma.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése