16.Fejezet - Túlságosan ismerős.

~Bae DaHye~

Két napja se vagyok még itthon, de MinHo már a Los Angelesi utat tervezgette a távollétemben. Örülök a srácoknak mert nekem ők a második családom, de azért hat embernek elég macerás lesz eggyütt élni pesig ez nem egy kis lakás.

-Megint bepakolod azt a piros kis fehérneműt amit a koliba vittél?-húzódott kisebb mosolyra szája miközben a szekrényem legmélyebb bugyraiba kutattatgattam a nyáriasabb ruháim után.

-Még szép! Erre gondoltál?-vettem kezembe a felső részét amit azonnal magamhoz tettem mintha rajtam lenne. De csakhogy húzzam az agyát.

-Nekem bejön. De ne méregetsd magadhoz mert beindul a fantáziám.-állt meg egy pillanatra az ajtóban JiYong pillantást vetve rám mire én a vékony kis anyagból álló "melltartót" a bőröndömbe száműztem. Senki se kérdezze minek viszem de jó lesz őket ezzel szivatni. Még egyszer sem volt rajtam...pedig MinHo-tól kaptam a 18. szülinapomra. Sose volt ép elme.

Mitán bepakoltunk lementünk a nappali ahol a többiek a kanapén elterülve próbáltak valami filmet keresni hogy elüssük az időt míg a számomra ismeretlen személy meg nem érkezik és indulhatunk a repülőtérre.

Kis idő után valami horror mellett döntöttünk ami elég gyenge volt és szokásosan egy fehér ruhás hosszú fekete hajú nő jelent meg állandóan.

-Muszály mindenhol ennek az alvilágai szakadt ribancnak beugrania?-magyarázott magának WonHo mire mi csak nevettünk reakcióján hisz igaza van. De ez a szakadt ribanc jellemzés olyan szintem kiverte nálunk a biztosítékot hogy hangos nevetésben törtünk ki. Mire elcsendesedtünk már hajnali négy óra volt és már mindenki félálomban pihent, vagyis inkább csak miközben fejemet MinHo vállára döntve pihentettem. Azonban nyugalmunkat az ajtót ért kopogások hangja zavarta meg mire a közölünk még legéberebb Taeyang állt fel beengedni vendégünket. Gondolom a negyedik új lakó és nyaralótárs lesz az szóval indulhatunk a reptérre.

Később én is erőt vettem magamon és a holmijainkért, táskáinkért indultam az emletre miközben JiYong utánam jött segíteni.

-Ezt inkább én, te hozd a kisebbeket.-fogta meg a legnehezebb bőröndöt mire én a táskákért nyúltam és nehezen de elhagytuk a helységet. A lépcsőn lefelé párszor elnevettem magam a fiú eszméletlen szerencsétlenkedésén de végül a taxihoz értünk és mindent bepakoltunk. De valakivel még mindig nem találkoztam...
Vissza akratam menni a házba de már az ajtóban össze dutottam vele és MinHo-val.

-Szia. Bae DaHye.-fogtam vele kezet miközben tekintetem egy pillanatra sem vettem le róla. Mintha már találkoztunk volna valahol....a szemei a hangja....egyszerűen túlságosan is ismerős.

Direkt nem mondtam neked hogy az egyik emberem az évfolyamtársad. Egy ideig.-folytatta a nevetést MinHo.

-Te mióta jártál velem egy suliba?-fordultam Hansil felé meglepődötten.

-Igazából egyszerre mentünk oda mert a drága MinHo túlságosan is aggódott érted, és mivel csak én voltam elég fiatal a suliba járáshoz....engem küldött utánad hogy vigyázzak rád mert szerinten túlságosan is vad vagy. És igaza volt....mert a bulin..-mondta volna végig de én szavába vágtam mert tudtam mit akar mondani. Igen ő vitt JungKook-hoz mikor én a föld alá ittam magam Hara-val. De várjunk csak. Miért pont JungKook-hoz?

-Nyugi ez a mi titkunk marad nem mondom el neki mekkora alkesz vagy.-biccentett MinHo felé egy kisebb mosollyal az arcán.

-Induljunk már basszátok meg!-kiabált a taxitól Taeyang mire mindenki kapta magát és siettünk is a türelmetlenkedő fiú után. 

*másnap*

Hosszú volt az út de végre megérkeztünk a szállásunkra. A srácok nehézkesen behurcolták a cuccokat a lakásba ami egyszerűen gyönyörű volt. Legszivesebben itt élném le az életem ha nem lennék konkrétan MinHo mellé láncolva. 
Kis oldaltáskámat egy hófer kanapéra tettem miközben neki indultam körbe járni a házat, ahol az elkövetkezendő három napot fogjuk tölteni.
Az emeletre érve egy hosszú folyosó fogadott ahol három szoba volt. Nagyszerű. Nem hogy otthon, még itt sincs külön szoba mindenkinek. Na de mindegy.

-DaHye te velem leszel! Wonho Hansollal és Jiyong pesig Taeyang-al!-kiabált MinHo a földszintről mire a többiek el is foglalták szobájukat úgyhogy én a folyosó végén lévőbe kerültem. Lassan nyitottam ki magam előtt az ajtót és egy hatalmas franciaágy fogadott először. Szóval már az ágyon is osztozkodnom kell....

-Segíthettél volna ezeket felrángatni a lépcsőn.-jelent meg mögöttem az átmeneti szobatársam.

-Bocsi csak..-mondta volna de ő azonnal szavamba vágott.

-Csodáltad a lakást?-fejezte be mondatomat elhalkulóan MinHo mire mögém állt és hátulról fonta át karjait derekamon miközben fejét a vállamra hajtotta.

-Igen.-mondtam kissé zavartan hisz ez az ölelése valahogy teljesen más volt mint a többi.

-A legjobbat érdemlitek. Főleg te. Úgyhogy remélem jól fogod érezni magad ezen a három napos kiruccanáson.

-El sem tudom képzelni mennyit fizethettél még ezért a három napig is.-ráztam meg fejemet.

-Azzal te ne foglalkozz. Amíg távol voltál tőlem elég sok rendelés érkezett a drogokkal kapcsolatosan. Meg kaptunk még pár illegális feladatod persze jó pénzért. Na de ránézek a többiekre mert ezek teljes mértékben kiszámíthatatlanok.-engedett el mire szó nélkül itt hagyott és átment Hansolhoz és WonHo-hoz.

-Rendben.-zártam volna be az ajtót de MinHo félúton vissza fordult.

-Ja és este olyan tizenegy körül szeretnélek titeket elvinni valahova úgyhogy adigra legyél kész.-mosolygott a lehető legrelytéjesebben.

-De hová?-kérdeztem vissza azonnal.

-Majd meglátod.-kacsintott rám mire azonnal tudtam hogy megint valami szokatlanra készül....