12.Fejezet - Emberrablás

~Bae DaHye~

A még viszonylag fiatal éjszakába értem vissza a szobámba ahol a csend és nyugalom uralkodott. Az ágyra vetettem magam majd az órára nézve döbbenten pattantam fel összepakolni a cuccaim az elkövetkezendő két napra. Semmi bajom nem lenne ha a bangtan nem jönne....de a suliban történtek után végképp nem akarok menni.
Miután mindennel elkészültem már ott tartottam hogy megint nem fogok túlságosan sokat aludni. Fogalmam sincs mit hoz a holnap, de remélem nem a srácokkal kapcsolatos lesz. Megpróbálom kerülni őket és több időt tölteni Hara-val, hátha képes lesz végre elmondani nekem egy-két dolgot amiről nekem tudnom kéne, vagyis inkább kell. Itt valami nincs rendben és ha bele halok is kiderítem hogy nekem ezekhez mi közöm van, ki az a Bona, mi történt vele, mi ez a nagy felhajtás a 205-ös szobával, és leginkább hogy kik is a bangtan tagok valójában? Mindenre választ akarok kapni. 

*másnap* 

Reggel úgy keltem fel mint aki nincs magánál, de annak ellenére mégis sikerült elmásznom a jelenlegi "lakásom" konyhájának nevezhező kis helyiségbe. Fél hét, felteszek főni egy kávét majd a fürdőbe indulok lezuhanyozni indulás előtt. Miután elkészültem magamra kaptam egy fekete nadrágot nyárias felsővel párosítva.

Fogalmam sincs hogy fogom túlélni ezt a két éjszakát és napot, de valami rossz biztos fog történni mert miért ne?

Épp hogy leültem az asztalhoz mikor kopogást hallottam a bejárat felől. Még mindig baromira energikus mozdulatokkal álltam fel az ajtóhoz vánszorogva majd kinyitottam. Egy váratlan vendégem volt az.

-Szia DaHye. Van egy jó hírem, nem kell mennünk a kirándulásra.-jött beljebb Hara magától mire szemöldökömet felvonva figyeltem otthonias viselkedését. Gondolom Bona miatt sokszor tartózkodott itt.

-Hát gyere beljebb...-mentem utána egészen amíg meg nem állt végre.

-Legalább nem leszek egyedül. Aki nem megy annak itt kell maradni a koliba és csak holnap mehet haza.-nézett rám komolyan mintha idegeskedne valami miatt.

-Hara..mi történt veled, mit csináltak vagy mondtak azok az idióták?-ültünk le az asztalhoz míg én rá is könyököltem közelebb hajolva a lányhoz.

-Csak a szokásos. Ne mondjak neked semmit a szobáról és Bona-ról....pedig már mindent elmondtam neked csak ők ezt nem tudják.-hallatszott hangján hogy valamit titkol és még mindíg nem mondta el a teljes igazságot.

-Értem.-tettettem tovább hogy hiszek neki. 

-DaHye ne aggodalmaskodj már annyit! Este küldök érted valakit. Ünnepeljük meg az utolsó napunkat. Meg persze hogy holnap mehetünk haza.-ugrott fel a lány megpillantva az órát mire ki is viharzott.

És még én vigyázzak hogy ne tudják meg hogy az enyém a 205-ös....ő rohangál ki-be mint valami kocsmába a de nem azé, hanem azé járkáló alkeszek. 
De mégis hova siet ennyire? Na mindegy...majd megkérdezem.
Kezdett esteledni míg a kedven egyre inkább kezdett elmenni ettől az "ünnepléstől". Erőt véve magamon lassan nyitottam ki az ajtót majd szétnéztem van-e itt valaki. Becsuktam magam után az ajtót majd a lépcsőkön levágva magam a kijárat felé indultam. 
Az épület előtt állva vártam hogy jöjjön értem a Hara által küldött személy, de helyette váratlan találkozásba keveredtem. Egy sötétített ablakú autó állt meg előttem amiből Jimin és Tae szálltak ki.
Közelebb lépve azt hittem nem hozzám jöttek de tévedtem. Karomnál fogva lefogtak és konkrétan az autó hátsó ülésére erőszakotak. A nagy "harc" után hajamat hátra dobva vettem nagy levegőg mikor végre elengedtek.

-Most meg mit akartok? Ez emberrablás.-kezdtem ideges hangnemben kiabaálni velük megmagyarázhatatlan viselkedésük miatt.
Válasz helyett viszont Jimin csak a kormányt erősen megmarkolva a gázra lépett.